Az afrikai sertéspestisről

Ismételten az afrikai sertéspestisről!

Az elmúlt hónapban Pest megyében vadasparkban vaddisznók elhullásával kapcsolatosan kimutatták az afrikai sertéspestis kórokozóját. A fertőzött területtől való távolság függvényében az országban magas, közepes és alacsony kockázatú területek vannak meghatározva. Az elmúlt évek során többször tájékoztatás történt a fertőző betegségek megelőzésének lehetőségeiről, szabályairól, azonban a mostani járványveszély miatt szükségesnek tartom a megelőzéshez szükséges helyes magatartás, tennivalók ismételt ismertetését. Legfontosabb  feladat a betegség terjedésének és a házi sertések fertőződésének megakadályozása.

Az afrikai sertéspestis nagy ragályozó képességű, a vaddisznót és a házi sertést érintő vírusos fertőző betegség. A korábbi trópusi, mediterrán előfordulási helyekről az utóbbi években került be Európa keleti térségébe, így Fehér-Oroszországba, Oroszországba, Ukrajnába, Észtországba, Lettországba, Litvániába, Lengyelországba, Romániába. A betegség Közép Európa felé terjed. Minden korú állatot érinthet; magas lázzal, étvágytalansággal, bőrvérzésekkel, a bőr lilás-vörös elszíneződésével, mozgászavarral, habos-véres orrfolyással, vércsíkos, véres hasmenéssel, vetéléssel, stb. jár, s az állat elhullásához vezet. A betegséget a fertőzött, beteg, elhullott állat minden váladéka (nyál, vizelet, bélsár, vér, stb.), az állat húsa, feldolgozott hústermékei (füstölt, sózott, fagyasztott, stb.), a ragályfogó tárgyak, eszközök (állatszállító autók, trágya, állatgondozási szerszámok, munkaruházat, stb.), vírussal szennyezett takarmány (kukorica, egyéb szemes termények, stb.) terjesztik. A vírusok elhullott állatok húsában 4, a csontvelőben 8, pácolt és füstölt sonkában 5-6, vízben 4, talajban 7 hónapig fertőzőképesek maradnak, s bármikor fertőzést, járványos megbetegedést okozhatnak. A betegség terjedésében legfontosabb szerepe a vaddisznók mozgásának és a felelőtlen emberi magatartásnak van. A betegség ellen gyógyszer, védőoltás nincsen; csak járványügyi igazgatási intézkedésekkel lehet a betegséget felszámolni, azt megelőzni. A betegségnek óriási gazdasági, nemzetgazdasági jelentősége van. Megállapítás esetén az állatok leölésére, megsemmisítésére, az élőállat szállítás megtiltására, korlátozására, a húsipari termékek forgalmi korlátozására, az export tilalmára, növényi termékek (gabona, szalma, stb.) kereskedelmi tilalmára kerül sor. Állatok leölését követően hosszú ideig nem lehetséges az újratelepítés. Mindezek a gazdálkodóknak, az országnak akár milliárdos kárt, költséget okoznak. Fontos tudni, hogy a betegség kórokozója emberre ártalmatlan. Állattartói mulasztás következtében fellépő betegség, járvány esetén az elkövető az állami kártalanítást kockáztatja. A legfontosabb betartandó szabályok az alábbiak:

1. A sertéstartók sertés ENAR-ban történő nyilvántartása kötelező, tenyészetkóddal kell rendelkezniük. Ennek intézésében az állatorvos segíti a gazdálkodókat. Szükséges napra készen vezetni az állattartással kapcsolatos nyilvántartásokat (állomány létszám, állatszállítások, elhullás, gyógykezelés, takarmány, rovar- rágcsálóirtás).
2. Sertés vásárlás (akár saját fogyasztási célra, tenyésztésre, akár eladásra) csak megbízható helyről, egyedi fülszám jelöléssel, sertés szállítólevéllel, állatorvosi igazolásokkal történjen. Ismeretlen helyről, utánfutóról, stb. nem szabad vásárolni! A sertések elszállításához szintén szükségesek a fenti dokumentumok, az előzetes állatorvosi állományvizsgálat.
3. A megvásárolt sertéseket lehetőleg különítse el 1 hónap megfigyelési időre az ólban lévő egyéb sertésektől! Nagylétszámú (100 db sertés feletti) sertéstelep esetén a karanténozási behozatali engedély, a szabályos karanténozás kötelező!
4. Meg kell akadályozni (különösen külterületen) a vaddisznók és a házi sertések közvetlen és közvetett érintkezését (kerítés, ruházat, lábbeli, zöld- és szemes takarmány, stb.)!
5. A sertések gondozásához, etetéséhez, stb. használjon külön munkaruhát, csizmát, ebben utcára, egyéb helyre ne menjen! A ruhát helyben rendszeresen mossa, fertőtlenítse!
6. Folyamatosan takarítsa, fertőtlenítse a sertések tartási helyét, az etető, itató berendezéseket! Állatápolási, etetési berendezéseket ne kérjen, ne adjon kölcsön!
7. Idegen személyek ne látogassák feleslegesen a sertéstartó udvart, telepet. Az állattartó ne menjen olyan udvarba, ahol sertés megbetegedéséről hallott!
8. A nagylétszámú sertéstartó telepeknek ellátó állatorvos által felügyelt járványvédelmi utasítással, berendezésekkel kell rendelkezniük. A háztáji udvarokban is fontos a szükséges fertőtlenítő szerek (pl. Hypo, oltott mész, Virocid) megléte.
9. Sertés megbetegedés, elhullás esetén forduljon a kezelő állatorvosához. A diagnózis megállapítása, s kezelés az állatorvos feladata. Szükség esetén mintaküldés történik az Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság Laboratóriumába. Az elhullott sertés csak állatorvosi vizsgálat után kerülhet ATEV általi ártalmatlanításra. Elhullott állat tetemét szétszórni tilos!
10. Házi sertés elé vaddisznó zsigereléséből, feldolgozásából származó nyesedék, hulladék, termék ne kerüljön!
11. Vaddisznó által összetúrt, szennyezett takarmány, szalma ne kerüljön a házi sertések közelébe!
12. Szigorúan tilos a konyhamoslék (akár saját háztartásból, akár étteremből, intézményből, stb.) etetése sertéssel, egyéb gazdasági haszonállatokkal! A mai kor moslékja nem ugyanaz, mint az 50-100 évvel ezelőtti, amikor is csak a saját háztartásban megtermelt élelmiszerek hulladéka került abba bele. A kontinensek közötti élelmiszer forgalom a legszigorúbb ellenőrzések, dokumentációk mellett is veszélyt jelenthet esetleges (akár emberre veszélytelen) kórokozó jelenléte esetén a gazdasági haszonállatokra. Amikor a betegség 100, vagy több 100 km távolságra jelenik meg, abban az illegális élelmiszer forgalmazás vagy a hulladék, moslék tiltott felhasználása, etetése játszik szerepet. Bizonyított mosléketetés esetén az állomány állami kártalanítás nélkül azonnali kiirtásra kerül.
13. Az élelmiszer hulladékok megfelelő ártalmatlanítása fontos! Állati eredetű élelmiszer hulladék (pl. füstöltáru, húsnyesedék) ne kerüljön a sertés elé. A kommunális hulladék szétszóródás nélkül kerüljön elszállításra. Fontos a települések közútjai mellett lévő szeméttárolók rendszeres ürítése, a hulladék szabályos ártalmatlanítása (pl. nemzetközi kamionforgalomból származó élelmiszer hulladék!).
14. Bizonyos országokból tilos az állati eredetű nyers vagy feldolgozott, akár magánfogyasztási célú élelmiszerek Magyarországra történő behozatala. Ezek az élelmiszerek az országhatárnál elkobzásra kerülnek.
15. Amennyiben természetjárás során beteg vagy elhullott vaddisznót észlel, azt jelentse a legközelebbi vadásznak vagy állatorvosnak! Kirándulás után fertőtlenítse lábbelijét!
16. A vadászok szakismeretüknél fogva tisztában vannak a vaddisznókat érintő megbetegedésekkel, az élelmiszer hulladékokkal, a járványvédelmi megelőző intézkedésekkel, a mintaküldésekkel kapcsolatos kötelezettségekkel. Az állategészségügyi hatósággal közvetlen kapcsolatban állva, az utasításoknak megfelelően végzik a vaddisznók létszámával, mozgásával, megfigyelésével kapcsolatos munkájukat.

A fentiek alapján jól látható, hogy az élelmiszerlánc minden szereplőjének (fogyasztó, termelő, feldolgozó, értékesítő, stb.) tudatos, fegyelmezett, minden szabályt betartó viselkedésére, munkájára van szükség az afrikai sertéspestis ? és egyéb fertőző betegségek ? terjedésének, behurcolásának megelőzéséhez.

Kérdésük esetén állok rendelkezésükre.

dr. Bodolai György hatósági és ellátó állatorvos
Előszállás, Nagykarácsonyi u. 7. 30/8161-367