Ez a kutya nem harap……
Mondja a legtöbb ebtartó, és mégis, a kutyák váratlanul harapnak, nagyon sok sérülés következik be emiatt. Az ebek legtöbbje őrzi a portát, a saját tartózkodási helyét; az idegen személyt – pláne a gazda távollétében – betolakodónak véli, s fajtától, vérmérséklettől függően támadnak. Az ebek védhetik a családtagokat, kisgyerekeket, a portán lévő másik ebet. Máskor korábbi, sokszor számunkra ismeretlen előéletükben szerzett „élmények” hatására egy-egy mozdulat, hang, szaginger is kiválthat a gazda által megszokottól eltérő viselkedést. Az ebek nem mindegyike szereti, ha utcán, kerítésen benyúlva idegen személyek simogatják. Az ebbel történő „barátkozásnak” vannak betartandó fokozatai: először közeledési jeleket (beszéd) küldünk az eb felé, megvárjuk a viszontválaszt (morgás, támadás, harapó mozdulat, félénkség, farokcsóválás stb.), majd közelebb kerülünk az ebhez, hagyjuk, hogy kezünket megszagolja, esetleg megnyalja, s csak ezután akarjuk megsimogatni! Fontos, hogy ne „négykézláb”, leguggolva közeledjünk az ebhez! Egyrészt az eb a testmagasságból is érezze a „főnök- beosztott” viszonyt (egyebek között ezért nem lesz egy kutyamagasságnál kisebb gyermek „főnök, falkavezér”), másrészt szükség esetén el tudjunk lépni az esetleg támadó eb mellől, s ne az arcunk legyen egy magasságban az eb fejével!
Nagyon fontos az ebek nevelése! Soha nem nevelt ebből nem lesz engedelmes, fajtától függően akár 60-80 kg-os eb, melyet szükség esetén valahogy meg kellene a gazdának fogni, fékezni (pl. idegen személy dolgozik a portán, állatorvosi vizsgálat, gyógykezelés stb.). A nevelést kölyökkorban kell elkezdeni. Az elvek a gyerekneveléshez hasonlóak: szeretettel foglalkozás, játék, feladatok adása, gyakorlás, ismétlés, szabályok megtanítása, számonkérés, jutalmazás – és szükség esetén büntetés (elsősorban dorgálás, érzelmi ráhatás). Természetesen, ha idősebb eb kerül a tulajdonunkba, annak nevelése már nehezebb, hozza magával a korábbi, jó vagy rossz szokásait, az előző gazda nevelési hiányosságait, hibáit. Nehezen képzelhető el, hogy egy soha pórázon, megkötve (csak időlegesen!) nem lévő, közepes vagy nagytestű, engedetlen ebet sikerül egy vizsgálathoz, védőoltáshoz megfogni. Az állategészségügyi beavatkozás biztonságos elvégzéséért az állatorvos felel, a beavatkozás megfelelő körülményeit az állattartó udvarában a gazdának kell biztosítania. Az állatorvos köteles felhívni az állattartó figyelmét a beavatkozás balesetvédelmi feltételeire.
Embert ért ebharapáskor, a hatósági megfigyelés esetén számtalan esetben mikrochip jelölés nélküli, veszettség ellen oltatlan ebek kerülnek elő. A veszettség halálos lefolyású betegség! Senkinek nincs joga családtagjait, utcán járókelőket, a környezetét veszélyeztetni! Magyarországon az utóbbi hónapokban 28 estben fordult elő róka, eb, macska, szarvasmarha veszettség. Ez veszélyezteti az ország járványmentességi besorolását, s nagy közegészségügyi problémát is jelent. Jogszabályok előírják az ebek kötelező veszettség elleni védőoltását. A születő ebeket az oltási kampánytól függetlenül évközben kell beoltani a 4 hónapos kor eléréséig.
Az ebtartás körülményeit egyre gyakrabban ellenőrzik az állatvédők is. Szabálytalanság esetén (állandóan láncon tartás; nem megfelelő kutyaház, táplálás; elhanyagolt tartási körülmények, egészségi állapot; mikrochip, veszettség elleni oltás hiánya; engedély nélküli „tenyésztés”; közterületen kóborlás stb.), sokszor a rendőrség, szakhatóság bevonásával hatósági eljárás indul a jogszabályi, állatvédelmi előírásokba ütköző ebtartás miatt. Mindezeket – elsősorban a megfelelő állattartás, állatvédelem érdekében – célszerű elkerülni, jogkövető magatartással megelőzni!
Kérdésük esetén állok a Tisztelt Olvasók rendelkezésére.
Bodolai György
hatósági és ellátó állatorvos
Előszállás Nagykarácsonyi u. 7. T: 30/8161-367
