Az országunkban is megjelent afrikai sertéspestis, a jogszabályi előírások és a KM (Kölcsönös Megfeleltetés) hatósági ellenőrzések miatt a következőkben ? terjedelmi okokból a teljesség igénye nélkül ? a legfontosabb betartandó szabályokra hívom fel a Tisztelt Olvasó, gazdálkodó figyelmét az alábbiakra:
A szarvasmarha, sertés, juh, kecske tartást az ENAR-ban nyilván kell tartani, akár önálló, akár megyei körzetbe sorolt tenyészet; akár saját háztartási fogyasztásra, akár értékesítésre tartja, szánja a gazda állatait, s azok termékeit. Az állattartók a nyilvántartásba vételről tenyészet információs lapot kaptak, mely az adatokat tartalmazza (tenyészet kód, tartási hely azonosító, stb.). Fontos, hogy a változások, adatmódosítások, az állattartás megszüntetése bejelentésre kerüljenek a kapcsolattartón keresztül. A lovak, nagylétszámú baromfi állományok, méhészetek nyilvántartása a Tenyészet Információs Rendszerben (TIR) történik.
A tartott sertésekről állomány nyilvántartást kell vezetni. Célszerű év elején felvenni az induló létszámot korcsoportok szerint (pl. tenyészkoca, szopós malac, süldő, hízó, stb.) s a későbbiekben dátumhoz kötötten csak a változást beírni (pl. malac születés, hízó levágás, átminősítés, stb.). A nyilvántartásban szerepelni kell a ki- és beszállított állatok ENAR fülszámának, a származási tenyészet kódjának, a szállítólevél sorszámának, a fogadó tenyészet kódjának. Az egyedi megjelölés fülszámainak az állatok fülében kell lenniük. A nyilvántartások egy erre használatos füzetben is vezethetők. Az anyakocák nyilvántartásba vételét és jelölését ? a gazda kötelező bejelentése alapján ? megyei felügyelő végzi. A szarvasmarha-, juh állomány nyilvántartást erre rendszeresített lapon, nyomtatványon kell vezetni, melyet a kapcsolattartó állatorvos, juhtenyésztési felügyelő ad a gazdálkodónak.
Szarvasmarha esetében fontos a jelölő krotáliák megléte; a kiesett füljelzők pótlása; adás- vétel során a marhalevél ki- bejelentés határidőre történő intézése. A jogszabályok ezekhez határnapokat szabnak meg, legcélszerűbb az eseményt követő haladéktalan ügyintézés. Nem megengedett a született, eladó borjak krotáliáinak ?zsebből? történő átadása; a jelöletlen, marhalevél nélküli borjúszállítás; az egy füljelzővel történő eladás; a hiányzó füljelzők kézzel írott füljelzővel való pótlása. A juhok jelölését a juhtenyésztési felügyelő végzi.
Gyakori hiba a sertések füljelző, sertés szállítólevél, állatorvosi bizonyítvány, állattartói nyilatkozat nélküli adás-vétele. A sertés ENAR ezeket is szigorúan szabályozza, a központi nyilvántartás rögzíti a bejelentett állatmozgásokat, s a rendszer egyértelműen ?látja?, mely tenyészetekben nincs, vagy alig van állatmozgás.
Fontos az állategészségügyi szabályok betartása: a kötelező ellenőrző diagnosztikai vizsgálatok (szarvasmarha: gümőkór, brucellózis, leukózis, IBR; juh, kecske: brucellózis, rühösség elleni kezelés; ló: fertőző kevésvérűség; tenyészkoca, tenyészkan: brucellózis, leptospirózis, Aujeszky- betegség, PRRS), a mentesítési vizsgálatok (tenyészsüldők, hízósertések is) elvégzése. Kötelező a rendszeres parazita ellenes kezelés (pl. sertés orsóféreg, szúnyogirtás, kéknyelv betegség miatt is, stb.).
A gazdasági haszonállatok élelmiszer termelése során biztosítani kell a nyomon követhetőséget és a káros maradék anyagoktól mentességet, az élelmezés egészségügyi várakozási idők betartását. Az állattartónál is nyilván kell tartani az elvégzett vizsgálatok és kezelések dátumát, fel kell tüntetni az állat azonosítóját, a kezelés indokát, az alkalmazott gyógyszer adatait, az élelmezés egészségügyi várakozási időket. Mindezeket a kezelő állatorvosnak kell bejegyeznie az állattartó kezelési naplójába.
Rendszeresen és dokumentáltan kell az állattartó helyen rovar- rágcsálóirtást végezni. Írottan, vagy vázlatosan lerajzolva meg kell határozni a méreg kihelyezési pontokat (kisgyermek, haszonállat nem férhet a szerhez!). Az irtószer kihelyezés dátumát, a szer és a kihelyező nevét fel kell jegyezni. Rovarok elleni vegyszeres védekezéskor fontos a várakozási idő figyelembe vétele, betartása is.
Minthogy az állati eredetű élelmiszereket takarmány elfogyasztásával állítja elő az állat, szükséges az etetett takarmányok (abrakfélék, tápok, szálas takarmányok, nyalósó, stb.) nyilvántartása. Elegendő a vásárlás, betárolás nyilvántartása (dátum, származási hely neve, címe, takarmány neve, mennyisége), nem a napi felhasználást kell vezetni. Így nyomon követhetők a takarmányokban esetlegesen előforduló gombatoxinok, vegyszer maradékok, hibás beltartalmi összetevők, stb., melyek az előállított élelmiszereket veszélyeztethetik.
Az elhullott állatokat megfelelő módon kell ártalmatlanítani. A jogszabályok szerint kislétszámú állattartó évi 100 kg alatti mennyiségben baromfi, nyúl, 3 hetesnél fiatalabb malac, kedvtelésből tartott kisállat (eb, macska, stb.) tetemét saját ingatlanán, megfelelő helyen (szomszéd, kút, vízfolyás távolsága, talajvíz magasság, stb.), legalább 100 cm mélyen elföldelheti. Egyéb esetekben az ATEV általi elszállítás, megsemmisítés, és ennek dokumentációja szükséges. Az állomány nyilvántartásba az elhullás okát fel kell írni.
A KM ellenőrző kérdések kiterjednek az estleges növénytermesztésre. A növényvédelmi kezeléseket nyilván kell tartani (dátum, növénykultúra neve, szer neve, várakozási idő). A vegyszeres kannákat, flakonokat csak veszélyes hulladékként lehet ártalmatlanítani.
A szabályok betartása, a nyilvántartások vezetése járványvédelmi, közegészségügyi, élelmiszer biztonsági, állatjóléti, környezetvédelmi szempontból fontos.
Kérdésük esetén személyesen vagy telefonon állok rendelkezésükre.
dr. Bodolai György
hatósági és ellátó állatorvos
Előszállás, Nagykarácsonyi u. 1/a
06/30-8161-367
